Budapest területe

Budapest Magyarország fővárosa, Pest megye székhelye. Területe 525 ezer négyzetkilométer, lakossága csökkenő, az elmúlt években jóval 2 millió alá esett, de így is az ország lakosságának közel 20 százaléka él itt. Budapest Közép-Európa legnagyobb agglomerációja, közigazgatási, kereskedelmi, oktatási, kulturális, tudományos és idegenforgalmi központ.

Budapest a Kárpát-medence központjában, a Duna két partján helyezkedik el a Szentendrei- és a Csepel-sziget között. Keleti oldala síkság (Pest), nyugati része hegyvidék (Buda), ez földtörténeti okokra vezethető vissza. Budapest tengerszint feletti magassága változó, általában 100 és 500 méter között van. Távolsága az Atlanti-óceántól 1470, a Fekete-tengertől 820, a Keleti-tengertől 780, az Adriától 400 kilométer.

Budapesten található Intézmények, látnivalók

Budapest ad otthont az ország legnagyobb könyvtárainak (Országos Széchenyi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), itt vannak a legjelentősebb egyetemek (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem és Közgazdasági Egyetem). Itt találhatóak a leggazdagabb gyűjteményű múzeumok (Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria). A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház és több tucatnyi színház is Budapest területén található. Kiemelkedő műemlékek: Országház, Szent István-bazilika, Vigadó, budai Vár, Mátyás-templom, Halászbástya.

Budapest valós területének létrejötte

  1. január 1-jén került sor Buda és Pest szabad királyi városok, Óbuda mezőváros, és a Margitsziget egyesítésére, mellyel létrejött Budapest székesfőváros, ami a század végére 800 ezres világváros lett. A századforduló „boldog békeidői” után itt tört ki 1918-ban az őszirózsás forradalom, majd 1919-ben kiáltották ki a proletárdiktatúrát. A bethleni konszolidáció évei alatt Budapest gazdasága újra fellendült. 1938-ban itt rendezték meg az eucharisztikus világkongresszust. A második világháború folyamán Budapest nagy része elpusztult, az összes híd ledőlt, a város jelentős károkat szenvedett, s csak 1945 és 1949 között építették újra. 1950-ben jelentősen megnőtt Budapest területe 7 város és 16 község hozzá csatolásával, közigazgatásilag ekkor 22 kerületre osztották a várost. Az 1956-os forradalom leverésekor a szovjet csapatok ismét jelentős pusztítást okoztak.

Budapest területén elhelyezkedő fürdők és a Duna

Budapest városát észak-déli irányban átszelő Duna mesterséges gátak között folyik. Szélessége átlagban 300-500 méter, vízmélysége a sodorvonalban 5-8 méter. A Dunán évente két árvízhullám is végig szokott menni, az egyik a jeges (tél végén), a másik a zöldár (nyár eleje), de előfordulhatnak máskor is áradások, a 2002-es emlékezetes árvíz például augusztus közepén volt. Budapest területén 17 helyen 107 forrás fakad, melyek nagy százalékban meleg vizűek. Főbb forráscsoportok: a Gellért-hegy lábánál (Gellért és Rudas fürdő), a József-hegy tövében (Lukács és Császár fürdő), valamint Óbudán. Mélyfúrási kutakból tör felszínre a margitszigeti (Palatinus) és a városligeti (Széchényi) fürdő vize. Keserűvizes mocsarak voltak korábban Kelenföld és Lágymányos területén.

Budapest területének éghajlata

Budapest éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A napsütéses órák száma átlagosan évi 2040, az évi átlaghőmérséklet 11 Celsius fok. Január a leghidegebb hónap, míg a legforróbb a július. A csapadékmennyiség évente 617 mm, ami két esősebb (kora nyár és ősz), valamint két szárazabb időszakot (tél közepe és kora ősz) mutat. A szél a fővárost rendszerint északnyugati irányból éri egész évben, de sokszor előfordulnak szélmentes időszakok is, ez okozza a téli gyakori ködöt.