Budapest infó

Hidak Budapesten

Hidak Budapesten

A Duna több részre osztja Budapest területét. A városrészeket 12 közúti és 2 vasúti híd köti össze egymással a folyó felett. Budapest Duna-hídjai és a budapesti Duna-ág hidak, a felszíni közúti közlekedést segítő legfontosabb építmények Magyarország fővárosának közlekedési rendszerében. A hidak ugyanakkor minden más építménynél jobban jellemzik Budapest városképét. A fővárost elkerülő M0 körgyűrű kétszer is keresztezi a Duna főágát Budapest területén, északon a Szentendrei-szigetnél az 1659-es folyamkilométernél lévő Megyeri hídon keresztül. Délen pedig a Csepel-szigetnél, a Hárosi-öböl torkolatánál, az 1633-as folyamkilométernél felépült Deák Ferenc hídnál.

A tizenöt fővárosi Duna-híd között mindössze hat olyan található – a Széchenyi lánchíd, az Erzsébet híd, a Szabadság híd, a Petőfi híd, a Rákóczi híd és az Összekötő vasúti híd –, amelyek olyan szakaszon ívelik át a Dunát, ahol annak vize egyetlen mederben folyik. Egy hetedik híd, a Deák Ferenc híd ugyancsak egy Duna-ág fölött húzódik, de itt már nem beszélhetünk egyetlen mederről, hiszen a híd a Csepel-sziget által kettéválasztott folyó főágát keresztezi. Három további híd két Duna-ágat ível át: a Margit híd a Margit-sziget által szétválasztott Duna bal- és jobbparti ágát, az Újpesti vasúti híd a főágat és a népszigeti öblözetet, a Megyeri híd pedig a főágat és a Szentendrei-Duna-ágat. Egy tizenegyedik híd, az Árpád híd négy vízfelszint hidal át: a Margit-szigettel kettéosztott meder bal- és jobbparti ágát, a hajógyári öblözetet és a Hajógyári-szigettel elválasztott jobb parti mellékágat. A fennmaradó négy híd mellékágakat hidal át: a K-híd és a Hajógyári híd a legutóbb említett keskeny jobb parti folyóágat, a Kvassay híd és a Gubacsi híd pedig a Ráckevei-Dunát.

Az első állandó híd: A Lánchíd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és finanszírozását báró Sina György szervezte, a legnagyobb adományt is ő adta a klasszicista stílusban tervezett híd megépítésére.

 A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatta fel Haynau. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Adam Clark volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők kőoroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,6 millió aranyforintot tett ki, ebből maga a híd 4,4 millióba, az összköltség kétharmadába került.

Margit híd

A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével. A főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült, 1876. április 30-án avatták fel.

A híd teljes hossza 607,6 méter. A szigetnél a hídtengely megtörik, így a pillérek mindkét Duna-ágban párhuzamosak a sodorvonallal. A középső pillérnél csatlakozik a hídhoz az 1900. augusztus 19-én megnyitott, Margit-szigetre vezető szárnyhíd, melynek megépítéséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető.

A híd állapota a 2000-es évekre nagyon leromlott, helyenként életveszélyessé vált, felújítása halaszthatatlan feladat lett, ám Budapest forgalma nehezen bírta volna el még egy fontos átkelőjének egyidejű kiesését (a másik átkelő a 2007-ben már felújítás alatt lévő Szabadság híd volt). Ezt megelőzően 1978-ban történt rekonstrukció a hídon, akkor kapta az átkelő pályája a mai formáját. Azóta az állagmegóváson kívül komolyabb beavatkozásra nem került sor.

Petőfi híd

A Petőfi híd Budapest egyik Duna-hídja. 1933–37 között építették, a pesti és budai körút déli szakaszainak villamos- és gépjármű forgalmát vezeti át a Duna felett. Hossza 378 m, feljárókkal együtt 514 m. Szélessége 25,6 m. A híd pesti oldalán a Boráros tér (a Nagykörút déli vége, a H7-es HÉV végállomása), illetve a budai végén a Goldmann György tér (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületei) találhatóak.

Háromnyílású, felsőpályás, négytámaszú, rácsos gerendahíd, mely a Boráros tér és Lágymányos között ível át a Dunán. A medernyílásokhoz feljáró hidak csatlakoznak mindkét oldalon. Pesten eredetileg egy ötnyílású, 87,6 m hosszú acél keretszerkezet állt, ezt 1979-80-ban egyfelől erős korrodáltsága, másrészt a Boráros tér teljes átépítése érdekében lebontották, helyére pedig egy 3×29,0 m nyílású előre gyártott feszített gerendás vasbeton felüljáró épült, mely az új forgalmi igényeket elégítette ki. A budai oldalon 33,8 m-es gerinclemezes acélszerkezet hidalja át a rakparti utat.

A villamos pályája alatt (a hídpálya alatt) egy kézzel hajtható szerelőkocsi lóg le. Erről a kocsiról lehet ellenőrizni a híd teljes hosszában a villamosvágányok leerősítő csavarjainak az állapotát. A szerelő kocsiba csak a két hídfőnél lehet beszállni.

 

Rákóczi híd

A Rákóczi híd Budapest második legújabb Duna-hídja, Lágymányos és Ferencváros között. Közvetlenül az Összekötő vasúti híd mellett található. Eredetileg (1995 és 2011 között) a Lágymányosi híd nevet viselte.

Teljes hosszúsága: 495 méter, legnagyobb támaszköz: 95 méter, szélesség: 30,6 méter, sávok száma: 2x2 közút, 1x1 villamosvonal

Szabadság híd

A Szabadság híd  Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja. A XI. kerületi Szent Gellért tér és az V. – IX. kerületi Fővám tér között vezet át a Dunán, a Kiskörút folytatásaként. Az átkelő az Erzsébet hídtól délre, a Petőfi hídtól északra található, a Duna 1645,3 folyamkilométerénél.

Jellemzői:

Budapest legrövidebb Duna-hídja

A második világháborúban felrobbantott középrészt az épen maradt pillérek között hamar tudták pótolni. A korlátok formája itt egyszerűbb volt, de a 2007-2008-as felújításkor visszaépítették eredeti díszítésűre.

A híd rácsos szerkezete miatt könnyen – esetenként öngyilkossági szándékkal – felmásznak rá, ilyenkor a környék közlekedése leáll, amíg a kialakult helyzet meg nem oldódik. (Ezt a főváros az elmúlt években védőrácsok felhelyezésével igyekszik megelőzni.)

A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak

A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti

Erzsébet híd

Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.

Az eredeti Erzsébet lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló teljesítménye volt. Átadását követően csaknem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna-rekorder, és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos Lánchídja volt. A híd a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A helyette épült, 10 méterrel szélesebb kábel hidat 1964-ben adták át.

Érdekességek:

Az Erzsébet híd 23 évig volt a világ legnagyobb nyílású Lánchídja, 1903 és 1926 között.

A pilonok kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások a camera obscura elvén az alatta haladó forgalom fordított, színes képét vetítik a belső oldalfalakra.

Magyar Televízió műsorkezdési logója sok éven keresztül az Erzsébet híd stilizált animációja volt.

Az 1964-ben átadott új Erzsébet híd került az 1967-ben kibocsátott 50 filléres érme hátoldalára, valamint az 1970-ben kibocsátott 500 forintos bankjegy hátoldalán lévő Budapest-látképnek is meghatározó eleme volt az Erzsébet híd.

 

Árpád híd

Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna-hídja Budapest III. kerülete és XIII. kerülete között. A Megyeri híd 2008-as átadásáig a főváros leghosszabb hídja és legészakibb közúti hídja volt. Egyik különlegessége, hogy az eredetileg átadott híd bővítését úgy oldották meg, hogy két oldalt 1-1 új hidat építettek mellé, azaz az Árpád híd voltaképp három párhuzamos, egymással összekapcsolódó hídszerkezetből áll. Egyik különlegessége, hogy az eredetileg átadott híd  bővítését úgy oldották meg, hogy két oldalt 1-1 új hidat építettek mellé, azaz az Árpád híd voltaképp három párhuzamos, egymással összekapcsolódó hídszerkezetből áll.

A pesti oldalon a híd közelében található az Árpád híd metróállomás, az M3-as metróvonal egyik jelentős állomása, valamint az Árpád hídi távolsági buszpályaudvar.

A híd 1950-es  kiépítésekor 11 méter szélességű útpályával, és 2×1 méteres járdával rendelkezett. Szélesítésekor az eredeti középső útpálya mellé két oldalt gyakorlatilag két új hidat építettek (a híd alatt állva ez kiválóan megfigyelhető) amivel 18,80 méter szélességűre bővült. 3,4 méter szélességű járdával, és a két oldalon 1-1 méter szélességű kerékpársávval egészítették ki.

A pilléreket  a kezdetekkor előrelátóan a jelenlegi, teljes szélességűre alakították ki. A középső, régi hídon zajlik a villamosforgalom, míg a két szélsőn a gépjármű, illetve a biciklis és gyalogos forgalom.